Lakástámogatás 2012
2009. július 1-jét követően a magánszemélyek számára szóló támogatások köre leszűkült.
A 2009-es lakástámogatási rendszerben igénybe vehető támogatások (szocpol) már nem vehetőek igénybe, illetve csak azok számára elérhetőek, akik 2009. július 1-je előtt adták le kérelmüket.
Milyen lakástámogatást vehetek igénybe 2011-ben?
2011-ben lakástámogatás céljából kamattámogatás igénybevételére van lehetőség, melyet a 2009. október 1-jétől életbe lépett 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet szabályoz.
Az utoljára 2011. április 27-én frissült összefoglalót Dr. Ifj. Krizsa Lajos ügyvéd, ingatlanforgalmi szakjogász készítette.
Azoknál a témáknál, ahol bővebb magyarázat szükséges egy kérdőjelet láthat, kattintson rá, hogy megtekinthesse a részletezést.
Jogszabályi háttér
A 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet azon feltételeket szabályozza, melyek megléte esetén Magyarországon területén lévő új lakás vásárlásához, új lakás építéséhez, ill. lakás korszerűsítéséhez felvett hitelintézeti kölcsönhöz állami támogatásként kamattámogatás vehető igénybe.
Ki és mire kaphat támogatást?
A hitelintézeti kölcsönhöz kapcsolódó kamattámogatás célhoz kötött, így kizárólag az alábbi célok érdekében vehető igénybe:
| Támogatott célok | Támogatott személyek |
|---|---|
| új lakás építése | fiatal vagy a többgyermekes támogatott személy |
| új lakás vásárlása | fiatal vagy a többgyermekes támogatott személy |
| lakás korszerűsítésére | nagykorú támogatott személy |
A hitelintézeti kölcsön kamatainak megfizetéséhez az állam a kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a kölcsön futamidejének lejártáig, de legfeljebb húsz évig nyújt támogatást.
Támogatott személy:
- a magyar állampolgár és az a személy, akit külön törvény alapján a magyar állampolgárjogai illetnek meg
- a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát - a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény szerint - a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik
- a harmadik országbeli állampolgár, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvényben foglaltak szerint bevándorolt vagy letelepedett jogállással rendelkezik
- a hontalan, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvényben foglaltak alapján ilyen jogállásúnak ismerték el
Fiatal: az a háztartásában legfeljebb egy gyermeket nevelő személy, aki
- nagykorú egyedülálló és a kölcsönkérelem benyújtása időpontjában nem töltötte be a 35. életévét, vagy
- házasságban, bejegyzett élettársi kapcsolatban, illetve élettársi kapcsolatban élő olyan, a kölcsönkérelem benyújtása időpontjában 35. életévét még be nem töltött személy, akinek házastársa, bejegyzett élettársa, illetve élettársa a kölcsönkérelem benyújtása időpontjában nem töltötte be a 35. életévét
Többgyermekes: az a háztartásában legalább két gyermeket nevelő személy, aki
- nagykorú egyedülálló és a kölcsönkérelem benyújtása időpontjában nem töltötte be a 45. életévét, vagy
- házasságban, bejegyzett élettársi kapcsolatban, illetve élettársi kapcsolatban élő olyan, a kölcsönkérelem benyújtása időpontjában 45. életévét még be nem töltött személy, akinek házastársa, bejegyzett élettársa, illetve élettársa a kölcsönkérelem benyújtása időpontjában nem töltötte be a 45. életévét
Új lakás:
- az alapozási munkáktól kezdődően teljes egészében újonnan épített, vagy emeletráépítéssel, vagy tetőtér-beépítéssel nem családi vagy ikerházon megvalósuló, a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő lakóegység, amely elkészültét követően használatbavételi- vagy fennmaradási-engedély köteles
-
az a lakás, amelyet jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni vállalkozó természetes személy részére való értékesítés céljára épít, vagy építtet, és
- amelyet első ízben természetes személy részére értékesítenek, vagy
- amelyet másodízben értékesítenek természetes személy részére, feltéve, hogy a második eladó ingatlan-forgalmazással üzletszerűen foglalkozó jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság, egyéni vállalkozó, vagy hitelintézet
Ennek megfelelően a nem értékesítés céljára épült és befejezett épület (lakás) tulajdonjogának átruházása esetén az új tulajdonost a kamattámogatások nem illetik meg.
A rendelet alkalmazásában a lakástulajdonnal egy tekintet alá esik a gazdasági társaság tagja által a társaság részére vagyoni hozzájárulásként szolgáltatott, valamint az építési és használatbavételi (fennmaradási) engedélyben meghatározott céltól, vagy a rendeltetésétől tartósan eltérő célra használható lakás.
Korszerűsítés: a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs, központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújítható energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is, az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat, a külső nyílászárók energiatakarékos nyílászárókra való cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése, a korszerűsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20%-áig.
Kamattámogatás általános feltételei
Lakás építéséhez vagy vásárlásához kamattámogatás akkor nyújtható, ha az alábbi feltételek együttesen megvalósulnak:
-
az igénylőnek, házastársának, élettársának, bejegyzett élettársának és gyermekének, illetve a vele együttköltöző családtagjainak:
- lakástulajdona, állandó lakáshasználati joga, lízingbe vett lakása nincs
- a fenti alpontban meghatározott jogok ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére irányuló kérelme nincs folyamatban
- önkormányzati tulajdonban lévő, illetve szolgálati jogviszonyhoz vagy munkakörhöz kötött lakásra bérleti jogviszonya nincs
- az eladó az igénylőnek nem közeli hozzátartozója, továbbá nem élettársa.
Együttköltöző: aki az építő, vásárló eltartottja, házastársa, élettársa, bejegyzett élettársa és a támogatott személlyel az új lakásba együtt költözik be.
Lakás korszerűsítéséhez kamattámogatás akkor nyújtható, ha az igénylőnek, házastársának, élettársának, bejegyzett élettársának és gyermekének, illetve a vele együttköltöző családtagjainak a korszerűsítendő lakást kivéve, ha
- lakástulajdona, állandó lakáshasználati joga, lízingbe vett lakása nincs
- a fenti alpontban meghatározott jogok ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére irányuló kérelme nincs folyamatban
- önkormányzati tulajdonban lévő, illetve szolgálati jogviszonyhoz vagy munkakörhöz kötött lakásra bérleti jogviszonya nincs
A kamattámogatás nyújtásának további feltételei
-
Az igénylő(k) és az együtt költöző(k) a rendelkezésükre álló anyagi eszközöket - a korszerűsítés kivételével - az építési költség vagy a vételár kiegyenlítésére használhatják fel.
Az igénylő(k) és az együttköltöző(k) rendelkezésére álló anyagi eszközként kell számításba venni a kamattámogatásra irányuló kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül értékesített lakásának, illetve tulajdoni hányadának az eladási árát is, amely csökkenthető:
- az értékesített lakást terhelő és a lakás eladása érdekében egy összegben visszafizetett önkormányzati, munkáltatói támogatással
- a lakás eladása érdekében egy összegben kiegyenlített lakáscélú hitelintézeti kölcsön összegével
- a számlával igazolt ingatlan-közvetítői jutalék összegével
- a kamattámogatásra irányuló kérelem benyújtását legfeljebb egy évvel megelőzően vásárolt és az építés helyszínéül szolgáló építési teleknek az általános forgalmi adó (a továbbiakban: áfa) összegével növelt vételárával
- a kamattámogatással vásárolni kívánt lakás telekárat is tartalmazó vételárának legfeljebb 10%-ával, ha ezen összeg kifizetése a korábbi lakás eladását bejegyző földhivatali határozat kiadásának időpontját legfeljebb 120 nappal előzi meg
- olyan számlával, szerződéssel igazoltan kifizetett összeggel, amelyet az igénylő az általa vásárolni kívánt, de végül a tulajdonába nem került lakás megszerzésére fizetett ki, ha az összeg az értékesítés céljára lakást építő gazdasági társaság bíróság által elrendelt felszámolásának teljes befejezését követően nem térült meg
- a lakásértékesítésből származó bevétel után megfizetett és az állami adóhatóság által igazolt személyi jövedelemadó összegével.
- A kamattámogatással épített, vásárolt, korszerűsített ingatlanban a támogatott személyeknek legalább 50%-os tulajdoni hányaddal kell rendelkezniük.
- Korszerűsítéshez csak az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló rendelet szerinti megfelelőségi igazolással rendelkező termékeket lehet felhasználni.
-
Építési költséghez, vételárhoz és a lakás komfortfokozatához kapcsolódó feltételek
Kamattámogatást akkor vehető igénybe, ha
- a fiatal és a többgyermekes támogatott személy Budapesten és a megyei jogú városokban a 25 millió forintot, egyéb településeken a 20 millió forintot meg nem haladó - a telekár nélkül számított - összegű, az áfa összegét is tartalmazó építési költségek vagy vételár esetén legalább komfortos komfortfokozatú új lakást épít vagy értékesítés céljára felépített új lakás vásárol meg
- a nagykorú támogatott személy építési költséghatár nélkül településtípustól függetlenül lakás korszerűsít
-
A kamattámogatott hitelintézeti kölcsön összege maximalizált.
A maximálisan kapható összeg:
- lakás építése, új lakás vásárlása esetén Budapesten és a megyei jogú városokban legfeljebb a 12,5 millió forint, egyéb településeken legfeljebb 10 millió forint
- lakás korszerűsítése esetén legfeljebb 5 millió forint lehet
Azonban a kölcsönösszeg nem haladhatja meg az igénylő, annak házastársa, bejegyzett élettársa, élettársa, az eltartott gyermekek és családtagok együttes tulajdoni hányadával arányos építési költségeket (vételárat), korszerűsítési költséget.
-
Államilag támogatott kölcsön hiánya valamennyi támogatott személynél.
Államilag támogatott kölcsön hiánya:
- Kamattámogatás akkor nyújtható, hogy ha az adós, adóstárs, ezek házastársa, élettársa, bejegyzett élettársa és szülői felügyelete alatt álló kiskorú gyermekei, valamint az együttköltöző családtagjai írásban nyilatkoznak arról, hogy a 2009. július 1-jét megelőzően hatályos jogszabályok, illetve e rendelet alapján államilag támogatott lakásépítési, -vásárlási, -bővítési, -korszerűsítési célú fennálló kölcsönük (a továbbiakban együtt: államilag támogatott kölcsön) nincs, vagy
-
amennyiben a fenti felsorolásban szereplő személyeknek államilag támogatott kölcsönük van
- együttes nyilatkozatukban vállalják, hogy azt a korábbi kölcsönt folyósító hitelintézetnek az új kölcsönszerződés aláírását követő 360 napon belül visszafizetik
- azzal, hogy a visszafizetés nem teljesítése esetén az új kölcsön kamattámogatására való jogosultság megszűnik, és az igénybe vett kamattámogatást a folyósítás napjától a Ptk. 232. § (2) bekezdése szerinti kamatokkal együtt 30 napon belül vissza kell fizetni a központi költségvetésbe, az új kölcsönt folyósító hitelintézeten keresztül.
Azonban a kölcsönösszeg nem haladhatja meg az igénylő, annak házastársa, bejegyzett élettársa, élettársa, az eltartott gyermekek és családtagok együttes tulajdoni hányadával arányos építési költségeket (vételárat), korszerűsítési költséget.
-
Nemcsak a támogatott személynek kell megfelelnie feltételeknek, hanem a hitelezőnek is. A kormányrendelet maximalizálja a hitelező által a kölcsön nyújtásáért kérhető ellenszolgáltatás mértékét.
Ellenszolgáltatás mértéke:
- a kamattámogatást csak olyan kölcsönszerződéshez lehet igénybe venni, amelyben a hitelező vállalja, hogy a támogatás időtartama alatt az ellenszolgáltatás mértéke e rendelet rendelkezései szerint legfeljebb az állampapír-hozamnak, ennek hiányában a referenciahozamnak a 110%-a, növelve 3 százalékponttal
- ellenszolgáltatás jelentése a kormányrendelet alkalmazásában: a kamat és a törlesztés folyamán - a szerződésszegést, valamint jelzáloglevéllel történő finanszírozás esetén az előtörlesztési díjat kivéve - bármilyen címen felszámított költség és egyéb ellenszolgáltatás
Azonban a kölcsönösszeg nem haladhatja meg az igénylő, annak házastársa, bejegyzett élettársa, élettársa, az eltartott gyermekek és családtagok együttes tulajdoni hányadával arányos építési költségeket (vételárat), korszerűsítési költséget.
-
Új lakás vásárlásához, lakás építéséhez, korszerűsítéséhez kapcsolódó számlák hitelintézet részére történő bemutatása. Mit érdemes tudni a számlákról?
Számlák:
- A hitelintézet az eredeti számlákat - letörölhetetlen jelzéssel ellátva - a támogatott személynek visszaadja, másolatban tíz évig, de legalább a támogatott kölcsön megszűnéséig irattárában megőrzi.
- Ha a hitelintézet azt észleli, hogy a számla valódisága vagy a számlában szereplő gazdasági esemény megtörténte kétséges, a tények feltárása érdekében megkeresi az állami adóhatóságot.
- A támogatott személy köteles a költségek igazolásaként bemutatott számlákat az adásvételi szerződés megkötése, illetve a használatbavételi engedély kiadása évének utolsó napjától számított öt évig megőrizni.
Azonban a kölcsönösszeg nem haladhatja meg az igénylő, annak házastársa, bejegyzett élettársa, élettársa, az eltartott gyermekek és családtagok együttes tulajdoni hányadával arányos építési költségeket (vételárat), korszerűsítési költséget.
-
A támogatott személynek a kölcsönszerződésében kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a kölcsön folyósítását, illetve az utolsó részfolyósítást követő egy éven belül bemutatja a hitelintézet számára a kormányrendeletben meghatározott iratokat.
Iratok:
- Lakcímet igazoló hatósági igazolványt, hontalan támogatott személy esetében bejelentőlapját, amely igazolja, hogy a támogatással épített, vásárolt, korszerűsített ingatlan mindazon személyek lakóhelye, hontalan esetében szálláshelye, akiknek együttköltözését, vagy együttlakását a kölcsönkérelem benyújtásakor vállalták, továbbá
- vásárlás esetén az állami adóhatóság által hozott, a támogatással vásárolt ingatlan visszterhes vagyonszerzési illetékelőlege kiszabásáról szóló határozatot, kivéve, ha a tulajdonszerzés illetékmentes.
Azonban a kölcsönösszeg nem haladhatja meg az igénylő, annak házastársa, bejegyzett élettársa, élettársa, az eltartott gyermekek és családtagok együttes tulajdoni hányadával arányos építési költségeket (vételárat), korszerűsítési költséget.
A kamattámogatás mértéke
Új lakás építésénél vagy vásárlásánál
A kamattámogatás mértéke a gyermekek számához, vagy a támogatást igénylő korához igazodik:
- hat vagy ennél több gyermek esetében az állampapírhozam 70%-a, ennek hiányában a referenciahozam 70%-a
- öt gyermek esetében az állampapírhozam 64%-a, ennek hiányában a referenciahozam 64%-a
- négy gyermek esetében az állampapírhozam 59%-a, ennek hiányában a referenciahozam 59%-a
- három gyermek esetében az állampapírhozam 55%-a, ennek hiányában a referenciahozam 55%-a
- két gyermek esetében az állampapírhozam 52%-a, ennek hiányában a referenciahozam 52%-a
- gyermek hiányában, fiatal támogatott személy esetében az állampapírhozam 50%-a, ennek hiányában a referenciahozam 50%-a
Mi történik, ha a kölcsön visszafizetése alatt növekszik a gyermekek száma?
A kamattámogatást a kölcsön futamidejéből hátralévő időszakra a magasabb gyermekszám alapján kell számítani. Ennek feltétele, hogy az adós kérelmére a Kincstár értesítse a folyósító pénzintézetet.
Állampapírhozam:
- a változó vagy a legfeljebb egy évig állandó kamatozású kölcsön esetén az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: AKK Zrt.) által havi rendszerességgel közzétett, a közzétételt megelőző három naptári hónapban tartott 12 hónapos névleges futamidejű diszkont kincstárjegy aukcióin kialakult - a betéti kamat és az értékpapírok hozama számításáról és közzétételéről szóló kormányrendeletnek megfelelően számított -átlaghozamok adott aukciókon elfogadott mennyiségekkel súlyozott számtani átlaga
- az egy évnél hosszabb időszakra állandó kamatozású kölcsön esetén az AKK Zrt. által havi rendszerességgel közzétett, a közzétételt megelőző három naptári hónapban tartott ötéves névleges futamidejű államkötvény aukcióin kialakult - a betéti kamat és az értékpapírok hozama számításáról és közzétételéről szóló kormányrendeletnek megfelelően számított - átlaghozamok adott aukciókon elfogadott mennyiségekkel súlyozott számtani átlaga
Referenciahozam: az AKK Zrt. által havi rendszerességgel közzétett, az elsődleges forgalmazók árjegyzési kötelezettsége alapján kereskedési naponként számított és közzétett referenciahozamoknak a közzétételt megelőző három naptári hónapra vonatkozó számtani átlaga.
Lakás korszerűsítésénél
Az állampapírhozam 40%-a, ennek hiányában a referenciahozam 40%-a. Ebben az esetben azonban a kamattámogatás mértékének van egy felső határa is.
Amennyiben a támogatott által fizetendő, kamattámogatással csökkentett ellenszolgáltatás 6% alá csökkenne, kamattámogatásként az a mérték vehető igénybe, ami az ügyleti kamat 6%-os mértékének eléréséhez szükséges.
Ki nyújtja és ki folyósítja a kamattámogatást?
Kincstár
- A kamattámogatásokat az állam nevében a Kincstár nyújtja a folyósító hitelintézet havi elszámolása alapján.
- A kormányrendeletből eredő valamennyi polgári jogi jogviszonyban a Magyar Államot a Kincstár képviseli.
Hitelintézetek
- A kamattámogatott kölcsönök folyósítását és a törlesztés megállapítását, valamint a kamattámogatásnak a központi költségvetéssel való elszámolását a hitelintézetek végzik.
Nem magyar állampolgár igénylőre vonatkozó szabályok
Nem magyar állampolgár igénylőre további feltételek is vonatkoznak.
Nem magyar állampolgár igénylőre vonatkozó szabályok
A) A nem magyar állampolgár támogatott személy részére a kamattámogatás a három hónapot meghaladó tartózkodási jog fennállásának időtartama alatt nyújtható, ha a Magyar Köztársaság területén bejelentett lakóhellyel (szálláshellyel) rendelkezik.
- A tartózkodási jog fennállását évente január 31-éig kell a hitelintézet felé igazolni.
- A tartózkodási jogban bekövetkezett változást 8 napon belül be kell jelenteni a támogatást folyósító hitelintézetnek.
- Amennyiben a nem magyar állampolgár támogatott személy tartózkodási joga megszűnik, és két hónapon belül nem kap az (1) bekezdés szerinti tartózkodást igazoló vagy arra jogosító okmányt, engedélyt vagy jogállást, a kéthónapos határidő lejártát követően az újabb tartózkodásra jogosító okmány, engedély kiadásáig vagy jogállás megszerzéséig az állam nem nyújt kamattámogatást.
B) A kamattámogatás igénybevételéhez a nem magyar állampolgár igénylő köteles:
- a származási országának ingatlan-nyilvántartást vezető országos hatáskörű szerve által kiállított hivatalos iratot és annak hiteles magyar nyelvű fordítását bemutatni a hitelintézetnek, amellyel igazolja, hogy saját magának, házastársának, élettársának, bejegyzett élettársának, gyermekének és az együttköltöző családtag(ok)nak származási országában lakástulajdona nincs, valamint
- írásban nyilatkozni arról, hogy a kamattámogatással építeni, vásárolni, korszerűsíteni kívánt lakásban lakóhelyet létesít.
Kivétel
A nem magyar állampolgár igénylő esetén nem szükséges a B) pontban meghatározott hatósági iratot és annak hiteles magyar nyelvű fordítását bemutatni, ha:
- az igénylő a menekült jogállásával rendelkező személy, vagy
- házaspár, illetve bejegyzett élettárs igénylők esetében, ha a házastársak vagy bejegyzett élettársak egyike magyar állampolgár